2014. február 20., csütörtök

A tavasz első pillanatai

Jó hírem van: vége a totál rossz időnek, most már csak két naponta esik az eső :D
De amikor nem esik, végre azt érzem, itt a tavasz, már előfordult, hogy virágillatot is éreztem a levegőben!
Az elmúlt héten igyekeztem minél többet a szabad levegőn lenni, a legszebb idő pont hétvégén volt!
Szombaton délelőtt (csak hogy testi egészségemet is épen tartsam) ,elmentem egy közeli uszoda-edzőterem komplexumba, ahová egyszeri jeggyel, ismerősön keresztül ingyen bemehettem. Először is rávetettem magam a futógépre, és egy tök jó teniszes film ment a képernyőn, így hát maradtam egy helyben, és néztem a filmet...hopp-hopp teltek múltak a percek és azon kapom magam, hogy már egy órája futok...!! Jó kis bemelegítés volt :) Kicsit nyújtottam utána, onnan irány az uszoda. Egy kis családias medencécske volt, amiben szinte csak mi voltunk ,volt egy egész sávom, ahol végre kiúszhattam magam! Rájöttem, többet kéne úsznom..miután így helyretettem magam fizikailag, délután, felkerekedtünk egy kis kirándulásra, Sesimbráig meg sem álltunk. Ez egy kis halászfalu Lisszabontól nem messze, Délre. Annyiban hasonlít Nazaréra, hogy szintén dombra épült, és az alján van a sétálóutca. Itt valahogy más volt a part, nyugodtabbak voltak a hullámok, és még egy középkori kis erődítményt is felhúztak bástyákkal meg minden. Gyönyörűen sütött a nap is, csomó szörföst láttunk a parton, az egyikkel le is fényképeztek :) Kár, hogy nem maradok többet, akkor biztos szörföztem volna egyet! (bár az én hatalmas szörftudásommal max a deszkáig jutottam volna el..)
Szóval Sesimbra nagyon kellemes kis hely, ajánlom ha itt vagytok!
Vasárnap aztán új úticélt néztünk ki, ezúttal Setúbalt és a vele szemben levő Trója félszigetet. Setúbal halász és gyárváros, ide futnak be a nagy szállítmányos hajók, a város maga nem valami szép, sok a lerobbant ház, de a belvárosa kellemes. Itt már jártam korábban, most a fő cél a Trója volt. Ide komppal lehet átmenni, gyalog vagy kocsival, amúgy kocsival is át lehet menni szárazföldön, de ahhoz le kéne menni még vagy 80 km-t mert akkora, szóval akkor már egyszerűbb Setúbalból átmenni. Van ott pár település, de főleg üdülésre használják. Szép kis apartmanokat húztak fel oda, meg egy nagy Kaszinót, ami totál üres és kihalt volt. Nem tudom, van -e értelme, az emberek zöme úgyis az Estoriliba megy, ők tudják... viszont csodás idő volt, kifejezetten meleg, úgyhogy végre levettem a cipőm, és mezítláb mendegéltem a puha homokban!! ohh hogy az micsoda csodás érzés, jobb mint a masszázs! és komolyan, a víz sem volt olyan nagyon hideg. A nagy hullámok rengeteg kagylót kihordtak a partra, ekkorákat még sosem láttam a partokon. Ja, meg csomó tengeri csillag is volt, egynémelyik még élt is, azt bedobtuk vissza vízbe, nehogy kiszáradjon szegényke. Találtunk tintahal csontot is, ami olyan volt, mint a hungarocell. Ja, meg valami mérges csigának is megtaláltuk az odúját, ami annyira veszélyes, hogy képes az embert is megölni...azért, ha jobban belegondolok, elég para az óceán. Nincs cápa (elvileg), oké, de attól még van egy csomó más vadállat. Úgyhogy valahol örülök, hogy a mi kis Balatonunk nincs tele ilyen szörnyekkel és lehet úszkálni. Kagylógyűjtés után kiültünk a partra és napoztunk. Februárban!! Kicsit le is barnultam, már nagyon áhítottam a napot.
De hát a hétvége se tart örökké, eljött a munka utolsó hete...hihetetlen, hogy milyen gyorsan...úgyhogy, mondhatni, ez a hét a saudades, az elmúlás jegyében telik, hiszen nemsokára megyek haza...szomorú vagyok, hogy vége a munkának, nehéz lesz otthagyni...de a jó dolgok mindig gyorsan eltelnek. és azért ennek a történetnek még nincs itt vége :) és az elindulásomig még rengeteg élmény és utazás vár....arról majd később!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése