A jó hír: már alig egy hónap és otthon vagyok!Bár csak egy kis rövid időre, azért remélem sokatokkal tudok találkozni! Addig még sok-sok dolgom van, elsősorban megírni pár házidogát, készülni az otthoni vizsgáimra, ajj túllennék ezeken..
De ettől függetlenül csomó dolog történt velem ismét, amit meg kell osztanom veletek. Miután véget ért a nagy látogatós korszak, kicsit elszontyolódtam. Ám hétvégére elszállt a búskomoságom: jött a Márton-napi ünnepség, vagyis a magusto. Valahogy Magyarországon sosem tűnt fel annyira a gesztenyemánia, itt a város különböző pontjain kis öreg bácsikák-nénikék sütögetik a gyümölcsöt( a gesztenye gyümölcs??vagy termés szimplán??). Egyszer kajáltunk is belőle, és az angol haverom frankón bekapta az egészet héjastul...a Magda odavan érte,nekem elég volt pár szem. Szóval a sütögetés tetőpontja november 10körül van, ekkor ünneplik meg a Mártonokat is. Meghívtak a templom által szervezett ünnepségre is, ott volt egy csomó ember, gyerekektől elkezdve az öregekig. Feladatokat kellett megoldani, vicces volt, ahogy vonultak az emberek a városban. Összebarátkoztam egy kislánnyal aki nagyon cuki volt. Utána meg visszamentünk a plébániára, és kezdődött a dínom-dánom. Éppen tök ártatlanul beszélgettem pár emberrel, amikor jött a Joao, rányomta a kezét az arcomra. Azután esett le, hogy kormos volt...és onnantól kezdve senki sem könyörült a másikon. Kicsit a locsolásra emlékeztetett. Kár, hogy fehér kabát volt rajtam:pLényeg, hogy a végére konkrétan olyan lettem, mint egy feka. Bementem a boltba, csak kicsit néztek ám buggyatnak:)De ezt a hagyományt be fogom vezetni nálunk is, szent Márton amúgy is magyar származású...:))Mellesleg a portugálok egyik nagy szentje is, Santa Isabel, Szent Erzsébet unokája, és ugyanaz a rózsás sztori megtörtént állítólag vele is...persze lehet, hogy csak csak koppintották...:)de szóval azért vannak hasonlóságok, épp most fogok írni egy házidogát a közös eredetekről. Fura, hogy volt egy idő, amikor a portugálok azt hitték, az első királyuk Árpád-házi....(vissza lehetett volna hívni őket 1301 után..)
Aztán közben összehaverkodtam a az geyik pappal (4van, mind olaszok eredetileg), és mondta, hogy vasárnapra van két ingyen jegye valami színdarabra, meg, hogy ő meg akar hívni ebédre is. Ennek azért eléggé örültem, mivel hétévégre rendszeresen kifogyok a kajából, és mindig koplalósra kell vennem a figurát. Szóval Jonessal , mert őt is meghívták, a vasárnapi ebédünket a paplakban töltöttük. Elég vicces helyzet volt úgy alapból, de ezek a papok olyan jó arcok, teletömtek egy csomó kajával, gondolom rájöttek, hogy most kell ennem:))
Utána meg indultunk. Kiderült, hogy a darab nem is Coimbrában lesz, hanem Tomar-ban. Ez kb. 100km-re van. Tomar híres a régi, templomos-rendi kolostoráról, hát a darab természetesen ebben a kolostroban volt:)A Rózs neve c. darabot néztük meg. Egy olyan társulat adta elő, ami főleg nőkből áll, és különböző darabokat adaptálnak elég egyedi módon. Ezt úgy értem, hogy nincs színpad, nézőtér, ilyenek, hanem a darab magában a kolostorban játszódott, mentünk szobáról, szobára, együtt haladva a színészekkel és a cselekménnyel. A történéseket rendeszerint emgszakította egy kajaszünet, amikor is az "apátokkal" együtt beüétünk a kolostor ebédlőjébe, képzelhetitek a hosszú asztalok, visszhangzó terem, stb. és az éppen felelős kajaosztók már adták is elénk a cuccot. Összesen 6darab étkezésünk volt, én az olasz ebéd, és 6kaja után már tényleg azt hittem kidurranok...a darab így 4és fél óráig tartott, végigizgulhattuk az összes jelenetet, hiszen olyan volt, mitnha egy filmben lettünk volna láthatatlanul. Eszméltelen jó ötlet különben, ezt is meg kell csinálni:))És persze közben mint túristák belépőt nyertünk a kolostor kb összes szobájába, még olyanokba is, ahová más nem mehet be. Az utolsó jelenet egy vak sötét szobában játszódott, tapogatózva vezették a csoportot, na akkor már tényleg a középkorban éreztem magam:))és amúgy egész jól értettem mindent, amit mondtak, úgy érzem, fejlődtem.Szóval ez egy csodálatos élmény volt.
Hétközben a suliban besűrüsödtek a dolgok, beadandókat kell írni, közben olvasni kell a Delfim-t, ami egy elég nehezen érthető szürrealista regény, szenvedek vele. A Saramago-ba egész jól belejöttem már. De most még valahogy nem látom a fényt az alagút végén...ja, hétközben kiderült egy véletlen folytán, hogy nem vagyok még beiratkozva az egyetemre, mert valami hülye papírt nem töltöttem ki. Bementek a nemzetközi osztályra, ahol leordították a fejem. Mondtam, hogy és már szeptember első hetében elintéztem mindezt, és akkor azt mondták nekem, hogy minden ok, kész. Kifizettették velem még egyszer a beiratkozási összeget, jó nem nagy összeg, dehát basszus, már egyszer kifizettem!!A hülye bürokráciával folyton csak gondok vannak...
Szóval rohangálós volt a hetem. Csütörtökön a lengyel lányoknál volt event, csak lányok, már hiányzott egy ilyen lánybuli!Elvesztették az összes iratukat ketten, és valami 5-6euró kp-juk maradt, de most épp Portoban vannak, azt nem tudom miből finanszírzzák, merészek!De olyan jófejek, az egyik lánnyal kb ugyanakkor születtünk, már tervezzük a fesztet:))
Tegnap meg itt volt a Kinga egy másik magyar lánnyal, Zsófival. El akartunk menni a Santa Clara kolostorba, de senki se bírta elmagyarázni normálisan, hol is van, így aztán hagytuk. Ezek után minden bezárt már, szóval maradtunk a sétánál. Sajnos nem volt valami jó idő, így Nicoláztunk, aztán meg haza vacsizni. Otthon a helyzet változatlan, bár megbeszétük, hogy akkor mindenki mosogasson stb, a Rita ismét egész héten ott tárolta a cuccosát a mosogatóban. Ezek után tegnap bejöna konyhába, és szemrehányó arccal közli velem, hogy úúúú mennyi minden van a mosogatóban. Mintha én hagytam voltna ott!Aztán estére szerencséjére eltüntette, de ez akkora képmutatás!És az, hogy magad után elmosogatsz, az nem azt jelenti, hogy egy hét után mosogatsz el, addig a többiek bámulják a szemeted, hanem miután megettél, mosogass el!!Miért nem lehet ezt megcsinálni?Azon kívül a konyhapulton rohad már hetek óta 5doboz pörkölt hús, amivel senki nem csinál semmit, már penészes is.De most komolyan, ez egy lánylakás???!!!Most már komolyan nem tudom, szóljak, vagy tűrjek vagy mi a fene.
Na mindegy, este visszamentünk a városba, az orvosis Tuna most ünnepelte születésnapját, és a Santa Cruz-ban volt koncertjük. Hívtak más tuna-kat is a Minho-i egyetemről, mindenki énekelt pár dalt. Azt a felfordulást!!:))
Először felvonultak a mi egyetemünkről, aztán jött a Dagik csapata, ahol csomó duci fazon volt. Egyik jobb volt, mint a másik, a Kingáék odavoltak. Aztán jött a bajszosifjak tuna-ja, ahol komolyan mondom, az énekesek 80százalékának bajsza volt. Meg ilyen fura trubadúrruhába öltöztek, úgyl átszik, ott az a divat. De nem az a bajusz, ami jól néz ki, hanem a gáz, gagyi, lúzer bajusz.Remélem csak a koncert kedvéért viselték..:p
Aztán jött a pizsamás-udvari bolond tuna, ahol egy csomó srác szabályszerűen egy darab kék pizsibe öltözött, a többiek meg kék mintás trubadúrruhába, tényleg olyanok voltak, mint a bolondok:))Igazából mindegyik csoport ügyes volt, de ami igaz, az igaz: az übermaestro mégiscsak a coimbrai tuna. Olyan összeszokott, profi a hangzás, tiszta, és gyönyörűek a dalok. Az egyik Coimbráról szól, ezt meg kell tanulnom fejből. Közben zuhogott az eső, bár a Kinga szerint csak néha zendített rá:))
Ezek után felmentünk a Bigornába, de nem voltak sokan, azért egy Sangria belefért, örvendeztek a többiek ,hogy itt milyen olcsó minden Lisboa-hoz képest. Hát ja, ez bizony így van!
Másnap a Kingáék mentek tovább Portoba, úgyhogy nem maradhattunk a végtleenségig. Én is mentem volna, de mostmár nem merek kihagyni sok időt....bár a lengyel csajok nagyon hívnak Madeirára, mert találtak vm olcsó utat.És hát nekem Madeira nagy álmom...még nem tudom mi legyen...
Most igazából mindennel így vagyok, a jövőt illetően is, bízom benne, megkapom valamilyen úton módon a választ, hogy hol a helyem a következő félévben...de várom már nagyon a Karácsonyt, a Vörösmarty teret, a gyerekeket, mindent.
Addig is jók legyetek!
Anna
Ferencesekkel:))
jönnek az apátok...
kajaidő
kb ekkora az ebédlő
a boltozat se semmi
húúú de középkoros!
Tuna de Medicina
ezek asszem a pizsamások
ezt a dalt minden coimbrai diáknak tudni kell!!
