ki nem mondott parák

Szóval a tegnapból ma lett, de ma pótlom összes eddigi lemaradásom. Tehát Coimbrába is beköszöntött az igazi ősz, két napja már folyamatosan esik, viharos széllökések jellemzik az időjárást nappal-és-éjjel.:)Kicsit félelmetes amikor a tetőtéri ablakomon dörömbölnek az esőcseppek, sosem tudom eldönteni, hogy ez az ablak meddig bírja s vajon mikor folyik be rajta a víz. Most csöndes a ház amúgy, mindneki elment hétvégére a szülővárosába, csak én maradtam itt, de nem unatkozom egyáltalán. Az elmúlt hét különben is rohanós volt, majd azt később leírom. Most először a parákról. Szóval azért jójó, hogy olcsó ez az albérlet meg minden, de azért mondjuk ki őszintén, Tiago jobban is utánanézhetett volna a dolgoknak mielőtt idejövünk. Kezdődött ez a csapos cuccal, mostanra már befejezték, dehát addig kb nem is lehetett zuhanyozni. Aztán, mire megszerelték a fenti csapot, meg a többi vízvezetéket a házban, addigra pont elromlott az egyik wécénk:pGratula, szerencsére senki sem ment el nagyon oda,csak hajakat dobáltak bele. Megtelt a hűtőnk. Erre Tiago kitalálta, hogy jó, akkor vegyünk még egyet, és elvileg nekünk kéne kifizetni az egyhatodát, de mi a Magdával megbeszéltük,hogy ezt nem hagyjuk.Mert úgy van, hogy mindenkinek egy polca van, és ez addig jól is működött, amíg nem jött meg a hatodik lány (Joana),mert hatnak már bizony kicsike ez a hűtő. Persze be lehet tömörülni, de nyilván nem akar senki sem osztozkodni a polcán.Nade valahogy csak megoldjuk, én nem akarok hűtőt venni!De a legnagyobb para az még csak most jön. Eddig tök jól megvoltunk mindegyik portugállal, persze, nem járunk el együtt, házon kívűl nem találkozunk, de különben el-el diskurálgatunk napközben. Az utóbbi héten kiderült, hogy a négyből kettő porti elég gyökérke.Kezdődött ez azzal, hogy már egy ideje nem vitték le a szemetet. Mert zacsikba szoktuk gyűjteni, és nyilván ha vlaamelyik megtelik, akkor azt leviszem.Na de azért nem vagyok én se kukás, nem viszem le az ővéket is. Elkezdték gyűjteni a balkonon. De amit csak el tudtok képzelni undorító dolgot, azt belenyomták azokba a zacsikba. Szóval bűzlött a balkon. Aztán már bent is gyűltek-gyűltek az üvegek, zacskók, és már baromi büdös volt. Ezzel egy időben a Rita, az egyik csaj hétfőtől kezdve leszarta  a mosogatást, és a mosogató felét az ő/ők cuccai/k foglalták el. Gondoltuk, na majd holnap elmosogat/nak.De nem.Na majd holnap.Nem.És ez így ment 5napig, már nem volt tiszta tányérunk, a többiek mindig elmossák maguk után a louca-t, de nem, ők nem. Mi már annyira sokat puffogtunk ezen a Magdával, azon morfondíroztunk, hogyan mondjuk meg nekik úgy, hogy ne legyen belőle sértődés. Aztán végülis péntekre eltűnt a piszokkiállítás, de a szemetet mondanom se kell nem vitték le. Így azt nekem illetve Matyiéknak kellett levinnünk, mert már megfulladtunk a bűzben. Szóval nem tom, ez azért nekem kicsit furcsa volt, ezek után tegnap tök véletlenül kiöntöttem egy serpenyőből egy csomó olajat, mert persze az is csak ott állt. Aztán kiderült, hogy a Sol még itthon van, és beszólt, hogy miért öntöttem ki az olaját....no comment, előtte hetekig őrizgették a fáradt olajat egy fazékban ami szintén ritka undorító volt. Ja, és a konyhapulton állt még  egy Magdalena című doboz is, amiben valami kegyetlen undorító ex-levest tároltak hetekig, mi már rá se bírtunk nézni. Áhhhhhh na most jól kipuffogtam magam. Igazából eddig nem volt semmi para, itt volt az ideje, nyilván ha hat ember él együtt, ez előfordul. Biztos nekünk is van egy csomó hibánk. Azért talán jobb, hogy nem szóltunk be nekik.