Elsősorban lányoknak- a Taxisofőr históriája (külön kérésre)

Szóval....teszek egy kis kiugrót, melyben leírom taxis-lovagom történetét:))
Tehát,mikor megérkeztem a reptérre, olyan elhagyatott voltam, mint egy kis törött szárnyú madár, akinek ráadásul bazi nehéz cuccokat is kell cipelnie. Ezért első utam a taxikhoz vezetett..ott (a Sors akaratából) épp Őhozzá ültem be. 40-es pasi, ing,nyaklánc, félig ősz haj (Réka, ugye Te buksz erre?). Az elején kicsit hülyének nézett, hogy ott akarok vonatra szállni, ahol nincs is vonat, dehát ezt néztem a neten, na. Aztán mikor elvitt a Sta Apollónia-ra, felajánlotta, hogy segít becipekedni a pályaudvarra. Elkezdtünk csevegni s odáig fajult a dolog, hogy ottmaradt velem, míg ki nem derítettük, hogy mikor megy a vonat. Aztán kérdezte, hogy nem innék -e valamit. Akkor már két kávé volt bennem. Mondtam ,hogy de. Erre bementünk az állomáson vm kávézóba, és rendelt nekem valami hihetetlen erős kávét kb cukor nélkül. Ja, kb tej se volt benne, de nem akartam megbántani, úgyhogy azt is lehúztam. Akkor már tudtam, nem fogok aludni. De különben hozzá kell szoknom, mert a portugálok kávézósak, nem szeretik a teát pl.
A kávé után mondtam, hogy fel kell töltsem a mobilom, hogy tudjak beszélni Tiago-val, erre keresett nekem konnektort az állomáson, de kiderült, hogy a repülőút alatt tönkrement a töltőm. Szóval hoztam a formám. Erre pont ott volt egy telefonos bolt,és segített nekem töltőt választani, meg próbálta lealkudni az árát. Szóval kb mindent elintézett helyettem, de aztán sajna eljött a perc, mikor mennie kellett. De így is elbénázott velem valami 40percet. Mondta, hogy milyen talpraesett vagyok, és nem kell félteni. Hát én nem így látom ezt!Aztán adott két puszit én meg mondtam neki, hogy majd ha megyek haza, féltétlen az ő taxijával fogok utazni:)
Remélem így is lesz!